MTK legendárium | 379. rész

Az MTK alapítása és alapítói. 1888-ban született a klub.

1888. november 16-án, Szekrényessy Kálmán lakásán a klub alapítói közül másodiknak Sachs Lipót lépett az okirat elé, és gyors, magabiztos mozdulattal hitelesítette azt kézjegyével. De ki is volt ez a tizenkilenc esztendős fiatalember?

Mint az izraelita vallás követője, 1869. augusztus 18-án született Budapesten, Sachs Simon és Fischer Júlia (1839-1917) fiaként. Iskoláit Pesten végezte, majd korán bekapcsolódott családi vállalkozásukba, melynek ügyvivője nővére Gutmann de Majó Izsóné született Sachs Johanna /1866-1929/ volt. A vállalatot a Budapesti Királyi Törvényszék 1890-től jegyezte: „Gutmann Johanna férfidivatárú kereskedés” („Gutman & Comp.”) néven. Sachs Lipótnak, mint társtagnak 1900-tól „önálló cégjegyzési jogosultsága” is volt, mely szakmai tapasztalatainak növekedésére mutat.

1906-tól már ténylegesen is Sachs Lipót vezeti a budapesti üzletet, mint a „Gutmann J. és társa cég főnöke”, ki éppen ekkor (1906 szeptemberében) jegyzi el „Reitzer Alice kisasszonyt”. Az esküvőre ugyanezen esztendő októberében 18-án került sor az Erzsébetvárosban, az ifjú feleség pedig újabb MTK-s rokonságot hozott a családba. Nevezetesen a tizenhat esztendővel fiatalabb izraelita vallású Reitzer Alice (1885-) édesanyja Klauber Terézia, Klauber Izidor alapító rokoni köréhez tartozott. Az 1911-es esztendőben Sachs Johanna elérkezettnek látta az időt, hogy divatáru vállalatát közkereseti társasággá alakítsa és ezen keresztül a divatáruk irányából az alsóbb néposztályok szükségleteit is kielégítve, munkaruhákat is forgalomba hozzon. Az 1911 tavaszán megjelenő hivatalos közlemény a cég nevét ekként ismerteti: „Guttmann Johanna, Sachs Lipót és Guttmann Manó úri és női divatárú, munkaöltöny, fehérnemű, kalap, cipő, rövidárú” kereskedése.

Sachs Lipót szép anyagi gyarapodására enged következtetni az 1918-as esztendőben a budai Istenhegyen épült villáját körbevevő kerítésfal megépítésére vonatkozó építési engedély kérelme. Nővére vállalatán belül önálló tevékenységet is bekapcsolt kereskedelmi ügyleteibe, nevezetesen, mint „cégbirtokos” 1922-től „bank és értékpapír bizományi iparüzlet-tulajdonos”-ként is szerepet játszott. A közös vállalat gyengülésére enged következtetni, hogy a „Gutmann J. és Tsa.” Cég eladni kényszerült a Rákóczi út 16. szám alatti házát, mely a korabeli Pest egyik legnagyobb értékű eladásának minősült a maga százhetvenöt millió koronás tételével.

K/2 Sachs igazi sportkifejezéssel „Utolérhetetlen”-ként hirdette „Derby” nevű munkaruhaüzemét még 1927-ben is

1927 tavaszán önállósodott, nevezetesen, mint „sapka textil-iparárú és munkaöltöny adás-vevésével foglalkozó kereskedő”. Cégvezetője ugyanekkor felesége Reitzer Alice. Vagyonával egyenes arányban nőtt társadalmi tekintélye, melynek egyik bizonyítéka, miszerint több befolyásos polgártársával egyetemben az Erzsébetvárosi Kaszinó választmányának tagjai sorába hívták 1911-ben. Ebben a minőségében több ízben járult hozzá, hogy az MTK jutányos áron bérelje ki rendezvényei számára az elegáns kaszinót.

Nővérének 1929 elején, Bécsben bekövetkezett halála, de legfőképpen a mind jobban begyűrűző gazdasági világválság fenyegető rémként lebegett Sachs Lipót cége felett. 1932 tavaszán már arról kapunk hírt, miszerint a Sachs vállalat ellen, fizetésképtelenség miatt „a Budapesti Törvényszéken elrendelték a csődönkívüli kényszeregyezségi eljárást”, mely nemcsak a Sachs-cég, de a mi történetünk végét is jelzi…

Ezt olvastad már?